Reggel a piacról hazafelé:
- Anya éhes vagyok.
- Mert ugye nem reggeliztél?
(Ahogy kimondtam rájöttem, nem ez a helyes irány...)
- Maradt 40 Ft apróm, kérsz kiflit...?
1. Pékség: Elfogyott a kifli, keretünk a többi termékre kicsi.
2. Pékség: Elfogyott a kifli. Van kilós pogácsa.
- Jónapot, egy darab pogácsát kérek!
Érdekes volt látni az eladó arcát, amint a gyufáskatulya méretű egyszem pogit a kesztyűs kezével papírzacskóban a mérlegre teszi.
- 48... azaz 50 Ft.
- Hát nekünk erre nincs pénzünk...viszlát' köszönöm.
Te jó ég, menjünk innét... !
- Anya, itt minden olyan drága...
- .... nem drága, nekünk van kevés pénzünk...
3. Pékség: Elfogyott a kifli. Van kilós pogácsa... u.a. az a szakszerű eljárás.
- ... azaz 50 Ft.
Valahol a küszöb szintjén éreztem magam amikor elhagytuk az üzletet.
- Anya nincs kártyád...?
- Itt csak kp.-val lehet fizetni... Kérsz gyümölcsöt? Egy szem valamire talán elég lesz a 40 Ft.
Zöldséges standnál három láda barackot őriz egy csoport kissebbségi.
- Tessék! Mennyit adhatok?! - Örültek meg nekünk hétfő reggeli vevőhiányos időszokban.
Ahogy a barackok méretét elnéztem, a sikerem biztos tudatában közöltem leereszkedően:
- Csak egyet kérek, a gyerek éhes.
- Johi melyiket szeretnéd?
Johi a mérlegre tette a gyümölcsöt.
A pénztárcámért nyúlva, egészen gazdagnak éreztem magam. A nő a mérlegen áthajolt, kedves mosollyal nyújtotta át a gyümölcsöt:
- Fogyaszd egészséggel!
Elnémultam, és egy köszönömöt tudtam kinyögni, és fura mód én kaptam valamit, a mosoly melege belém költözött.
A gondolataim megszégyenítettek, az érzések összekeveredtek.
Ez a kettő együtt belül sok volt, jó volt Johinak vallani:
- Ez a nő foghíjas derűje még is felemelt, pedig a külsejét nézve, az volt az első észreévtelem, te jó ég, milyen gusztustalan, ápolatlan a fogsora.
Este Johi így emlékezett:
- Nagyon érdekes, hogy az akinek sok van nem ad, és az aki maga is rászorult az könyörült meg...
- Talán a boltos azért nem tudott segítni, mert alkalmazott... - véltem én
- Miért nem kértetek egy fél pogi? - kérdezte Peter...
- Mi törént? - kérdezte Bius érdeklődve
... és Johi elmondta azt amit átélt, aztán azt is mi és ki jut eszébe róla a Bibliából.
Apró gesztus csupán.
Tapasztalt, átélt, tanult.

Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése